A labdarúgó-szurkolók viselkedése és a futballhuliganizmus témaköre az elmúlt évtizedekben fokozott figyelmet kapott a sportszociológiában. A kutatások elsődlegesen Nagy-Britanniában indultak, ahol a nézőtéri agresszió társadalmi gyökereit, gazdasági és szociokulturális okait, valamint megelőzési és jogi szabályozási lehetőségeit tanulmányozták. Az 1985-ös brüsszeli Heysel Stadion tragédiája tovább szélesítette a kutatások körét, és Nyugat-Európában ugrásszerűen nőtt a kérdéskör vizsgálata.
Kelet-Európában a szocialista rendszer idején nem volt lehetőség a labdarúgó-huliganizmus társadalmi összetevőinek tanulmányozására. Azonban azóta, hogy a rendszer megingott, és a futballnézők magatartásának elemzése a középpontba került, megjelentek az első kutatások e téren.
Magyarországon is kezdtek felmerülni az érdeklődési pontok a labdarúgó-szurkolók viselkedésével kapcsolatban. Bár korábban nem voltak tudományos felmérések a stadionok nézőtéri összetételéről, az utóbbi években nőtt az érdeklődés e terület iránt.
A hazai kutatások során az is kiderült, hogy a labdarúgó-stadionok nézőterein főként férfiak vannak jelen, és a női szurkolók aránya alacsonyabb. A fiatalok dominálnak a nézőtéren, és a mérkőzésekre járó közönség jelentős része nem is rendelkezik kifejezett futball iránti szeretettel vagy érdeklődéssel.
Azonban nemcsak a futball iránti szeretet hajtja a szurkolókat a stadionokba, hanem más motivációk is jelen vannak. Például sokan a konfliktusokat keresik, vagy politikai csoportok befolyása alatt állnak, ami az elfogultságot és a szidalmazást is elősegítheti a lelátókon.
Az ideológiai és politikai megnyilvánulásoknak helye van-e a sportban, vagy épp ellenkezőleg, meg kellene szabadítani a labdarúgást ezektől a terhetekről? Ez egy olyan kérdés, amelyet a magyar sportéletnek és közéletnek meg kellene vitatnia, miközben próbál megoldást találni a labdarúgó-szurkolók viselkedésének kezelésére.
A kutatások továbbra is fontosak, hogy jobban megértsük a labdarúgó-szurkolók viselkedését és a hozzá kapcsolódó társadalmi jelenségeket. Ezáltal talán hatékonyabb megoldásokat lehet kidolgozni a rendbontás és az agresszió kezelésére a stadionokban.
Forrás: Földesiné Szabó Gyöngyi – MAGYAR NB I-ES LABDARÚGÓ-MÉRKÕZÉSEK NÉZÕINEK TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE ÉS MOTIVÁCIÓI
