A pécsi futballtörténetben oly sok kivételes egyéniség bukkant fel, köztük az idősebb Dárdai Pál is, aki a Pécsi MSC színeiben hagyott mély nyomot. Ez a kiváló középpályás évtizedeken keresztül volt a Mecsekalja kedvence.
Dárdai Pál, akit Véménden 1951. május 9-én adott életet, legendás lövéseiről volt híres, amelyek olykor megfoghatatlan rémületet keltettek a kapusokban. Bár ezek a történetek lehetnek kicsit túlzottak, az tény, hogy rendkívüli lövései gyakran nyugtalanították az ellenfeleket.
Bár sosem jutott be a felnőtt válogatottba, ez nem Dárdai Pál tudását minősíti, hanem azt a korabeli nehézséget, amellyel a legjobbak közé kerülhetett az akkori futballvilágban. Bár 1978-ban a válogatott keretében szerepelt, sérülés mindkét alkalommal megakadályozta, hogy pályára lépjen.
Ha csak az élvonalbeli gólokat vesszük figyelembe, Dárdai Pál messze a legjobb teljesítményt nyújtotta klubunkban. Nem meglepő, hogy az 1976-77-es idényben NB II-es gólkirály lett, amikor csapatunk bajnoki címet ünnepelt.
Egy emlékezetes alkalommal, már az NB I-ben, Dárdai Pál négy gólt szerzett a bajnok Újpest ellen, amiért 10-es osztályzatot kapott a szaklapban. 1974 és 1989 között 361 bajnoki mérkőzésen lépett pályára pécsi mezben, része volt az 1978-as Magyar Kupa-döntős és az 1985-86-os idényben bajnoki ezüstérmes csapatnak.
Pályafutása után Dárdai Pál edzőként is dolgozott, ült a pécsi kispadon, valamint Komlón, Barcson és Dombóváron is trénerként tevékenykedett. Emellett rövid időszakon át a PMFC akkor megbízott edzőjét, Kulcsár Árpádot is segítette. Haláláig szoros kapcsolatban maradt Péccsel és a klubbal.
2017. december 8-án, hosszas betegség után hunyt el Dárdai Pál. Legendánkat a pécsi köztemetőben helyezték végső nyugalomra, emlékét pedig nemcsak a családja és barátai, hanem a sportvilág és az utánpótlás nevelői is ápolják. A PMSC jogutódjának (PMFC) utánpótlás edzőközpontja méltóképpen viseli az ő nevét, így szellemisége örökre él tovább.
